2009 áprilisában Moldova fővárosában, Chișinăuban hatalmas tüntetések és zavargások robbantak ki, amelyeket a parlamenti választások eredményei váltottak ki. Az eseményeket gyakran „Twitter-forradalomként” is emlegetik, mivel a közösségi média fontos szerepet játszott a demonstrációk szervezésében és terjedésében.
Április 5-én Moldova parlamenti választásokat tartott, amelyeken a kormányzó Kommunista Párt (PCRM) 49,48%-os eredménnyel győzött, és megszerezte a 101 parlamenti mandátumból 60-at. Ez az eredmény elég volt ahhoz, hogy egyedül alakítsanak kormányt, de nem volt elegendő a köztársasági elnök megválasztásához, amelyhez 61 mandátumra lett volna szükségük.
A választások eredményeit az ellenzéki pártok és a fiatal szavazók nagy része csalásnak tartotta. Az interneten és a közösségi médián, különösen a Twitteren, gyorsan elterjedtek a demonstrációkra való felhívások. Másnap, április 6-án kisebb békés tüntetések kezdődtek, amelyek április 7-én hatalmas zavargásokká fajultak.
Április 7-én több tízezer tüntető gyűlt össze Chișinău központjában, követelve az újraszámlálást és az igazságos választásokat. A tömeg egy része – vélhetően provokátorok és radikális csoportok – erőszakossá vált, és megtámadta a parlament épületét, valamint az elnöki palotát.
A tüntetők betörtek az épületekbe, felgyújtották a parlament egy részét, és megrongálták a belső berendezéseket. A rendőrség és a hatóságok eleinte nem avatkoztak be hatékonyan, de később kemény megtorlásba kezdtek.
A zavargások során több száz ember megsérült, és legalább három halálos áldozatot jelentettek, bár az áldozatok pontos száma vitatott. Számos tüntetőt letartóztattak, és sokan beszámoltak rendőri brutalitásról és kínzásokról.
A nemzetközi közösség, köztük az Európai Unió és Románia, aggodalmát fejezte ki a moldovai helyzet miatt. Vladimir Voronin, a leköszönő elnök és a Kommunista Párt vezetője Romániát vádolta az események szításával, és több román állampolgárt kiutasított az országból.
Az ellenzék és a nemzetközi nyomás hatására újraszámlálásra került sor, de az eredmények változatlanok maradtak. A politikai patthelyzet miatt azonban az új parlament nem tudott elnököt választani, így 2009 nyarán új választásokat kellett kiírni.
Az új választásokon az ellenzéki pártok koalíciót alakítottak, és sikerült megbuktatniuk a kommunistákat, ezzel véget vetve Voronin uralmának. Ez az esemény jelentős fordulópontot jelentett Moldova politikai irányvonalában, és hozzájárult az ország fokozatos közeledéséhez az Európai Unióhoz.
A 2009-es moldovai zavargások rávilágítottak az ország politikai instabilitására és a társadalmi feszültségekre. Az események szerepet játszottak abban, hogy Moldova politikai rendszerében változások történjenek, de egyben megmutatták, hogy a demokratikus intézmények még törékenyek az országban.
A „Twitter-forradalom” példája azt is megmutatta, hogy a közösségi média milyen gyorsan képes mozgósítani a tömegeket és katalizálni politikai változásokat, ami azóta számos más országban is megfigyelhető volt.