Az Able Archer 83 a hidegháborús időszak egyik legkritikusabb és legvitatottabb eseménye volt, amely drámai módon rávilágított a nukleáris kockázatokra és a politikai félreértések had Az 1983 novemberében megtartott NATO által szervezett katonai gyakorlatot a stratégiai kommunikáció és a katonai parancsnoki lánc finomhangolása jellemezte, ám a gyakorlat elemei – a valósághű katonai szimulációk, a kiberkommunikáció és a nukleáris parancsátvételi protokollok – olyannyira hasonlítottak a tényleges háborús helyzetre, hogy a Szovjetunió vezetése komoly aggodalmakkal és félreértésekkel reagált.
Az Able Archer 83 során a NATO nemcsak a hagyományos katonai gyakorlatokra támaszkodott, hanem integrálta a politikai szimulációkat is, így közelebb került ahhoz, hogy a szövetség éles, valós idejű krízishelyzet szimulációját valósítsa meg. Az esemény során a gyakorlat menete olyan részletesen kidolgozott volt, hogy a szovjet hírszerzés azzal a benyomással élhetett, hogy az NATO valóban a nukleáris háborúra készül, és akár a stratégiájának megváltoztatása is szükségessé válhatott.
A szovjet vezetés számára az Able Archer 83 a provokáció egyik legszélsőségesebb példája volt. Az akkori politikai és katonai feszültségek közepette a Szovjetunió egyes vezetői – bár nem mindenki – komolyan fontolgatták, hogy az esemény valójában az ellenséges fél támadásának előkészítése. Ez a félreértés, amely a NATO által végrehajtott álcázott gyakorlat és a valóságos hadviselés közötti határ elmosódása miatt alakult ki, szinte azonnal kétségbeesést és belső válságot idézett elő a szovjet oldalán.
Az Able Archer 83 kockázatai a nukleáris fegyverek elosztására és a végrehajtásra vonatkozó titkosítás miatt tovább fokozódtak. A NATO részéről a cél az volt, hogy demonstrálja a szövetség képességeit és elkötelezettségét a védelmi stratégiák terén, ugyanakkor az esemény részleteinek nyilvánosságra kerülése és a széleskörű értelmezések későbbi felfedezése miatt a történészek és a nemzetközi biztonsági szakértők azóta is élénken vitatják, mennyire volt az Able Archer 83 valós fenyegetés, illetve mennyire csupán egy túlzó reakció eredménye.
Az esemény hatása messzemenő volt: a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokat hirtelen feszült állapotba hozta, és újra megerősítette a nukleáris fegyverkezési verseny súlyos következményeit. A későbbi években számos elemző és történész hangsúlyozta, hogy az Able Archer 83 nem csupán egy katonai gyakorlat volt, hanem egy olyan figyelmeztetés is, amely megmutatta, hogy a hidegháborús rendszer milyen vékony vonalon táncolt a katasztrófa felé. A nukleáris stratégia és a kommunikációs protokollok átgondolása révén mindkét oldalon megindult a kockázatok csökkentésére irányuló erőfeszítés, amely hozzájárult a későbbi fegyverzetellenőrzési megállapodások kialakulásához.